Olyan embereknek fotózni, akiket ismerek, mindig külön megtiszteltetés.
Adri régen kolléganőm volt, de már jó ideje nem beszéltünk egymással, amikor megkeresett, hogy szeretné, ha én fotóznám az esküvőjüket. Ők most Svájcban élnek, így a vírushelyzet miatt csak telefonon tudtunk egyeztetni és az esküvőn találkoztunk először. Ez nem szokásom, általában az esküvő előtt többször találkozom a párral személyesen, de ez esetben nem volt mit tenni, illetve mivel jól ismerjük egymást, így nem jelentett akkora problémát sem.
Adriék esküvője pont olyan volt, mint Adriék! Laza, vicces, gondtalan. Nagyon élveztem az egész napot. Különösen szeretem az olyan esküvőket, amikor a párok megmaradnak önmaguk és nincs semmi plusz “cicoma” az esküvő miatt. Idén többször is volt szerencsém ilyen esküvőt fotózni.
Ha egy jó tanácsot adhatok az esküvőzni vágyóknak, az talán az lenne, hogy nem kell kifordulni önmagatokból csak azért, mert esküvőt szerveztek. Maradjatok olyanok, amilyenek vagytok és valószínűleg sokkal jobban fogjátok élvezni a nagy napot is! Hajrá!
Ja, és életem legviccesebb csoportképeit ezen az esküvőn készítettem!