Sokszor hallom azt a kérdést, amelyet egy-egy esküvőn vagy bármilyen rendezvényen a szolgáltatóknak feltesznek a vendégek, párok, vagyis, hogy főállásban űzik-e az adott szolgáltatást vagy van mellette „rendes” állás is?
Nos, én a magam részéről főállású fotográfus vagyok. Az elején még mellékállásban csináltam, de hamar rájöttem, hogy ha nem akarom minden egyes estémen (éjszakámat) még otthon is a számítógép előtt tölteni a napi 9 óra ledolgozása után, az esküvői fotók retusálásával, akkor ez sokáig nem fog menni.
Nem beszélve arról, hogy az egyéb fotózások (portrék vagy céges rendezvények) nem idomultak az én állandó munkaidőmhöz, így vagy az összes szabadságom arra ment el, hogy fotózni jártam vagy sokszor lecsúsztam munkákról.
Mióta csak a fotózással foglalkozom, kevés munkára mondok nemet, rugalmasan tudok kezelni minden jellegű megkeresést, hiszen az időmet egyes egyedül én osztom be. A retusálás, utómunka is gyorsabb, így a megrendelők jóval hamarabb jutnak a képekhez, mint korábban.
Sajnos az időbeosztással vannak gondjaim, hihetetlen, hogy néha délután 5-kor is még pizsamában ülök a számítógép előtt… Az biztos, hogy a rugalmas időbeosztást néha sokkal rugalmatlanabbul kellene kezelnem és saját magamnak határidőket szabni. De valójában éppen ezért nincs „rendes” munkám, hogy ne legyenek határidők :)….
A szabadúszásnak nagy hátránya, hogy a mának élni nehéz, komolyan fel kell készülni az elkövetkezendő hónapokra, nem elég csak nyáron dolgozni, a téli, esküvőmentes időszakra is kell elegendő egyéb munka.
Ez nálam többnyire a női/férfi portré fotózások, amelyeket vagy egyedül vagy stylist barátnőmmel csinálunk, illetve a céges rendezvények, amelyek szerencsére egész évben vannak (csapatépítők, konferenciák, stb.).
Sok szolgáltató (akár fotósok, videósok) nem mind végzik főállásban, ők valószínűleg gyorsabbak az utómunkában vagy hosszabb határidővel adják át az esküvői anyagokat.
Ceremóniamesterek általában mellékállásban dolgoznak, ők a párokkal a megbeszéléseket egyébként is munkaidő után bonyolítják, így ha nem okoz gondot, hogy a szabadidejükből csípik le ezt az időt, jól működhet.
Dekorosokat kicsit irigylem, eleve gyönyörű a munkájuk (megjegyzem, nekem van egy dekoratőri végzettségem is, de sosem dolgoztam ezen a területen, pedig imádom a „kézműveskedést”), de az esküvői szezonon túl csodálatos dekorációs díszeket készítenek (pl. adventi koszorú) különböző ünnepekre, így nekik nem kell törni a fejüket, hogy mivel kössék le magukat, amikor épp nincs esküvő, és nyilván a rendezvényeken is szükség van munkájukra.
DJ és zenekar esetében én nagyon kevés esetben találkozom olyannal, akik főállásban zenélnének (sajnos).
Pedig mennyivel szebb lenne ez a világ, ha tényleg mindenki megtehetné, hogy azt csinálja, amit szeret, amihez ért, amikor tényleg flow-ban van a hét minden egyes napján.
(a fotókért köszönet kedves barátomnak, Siményi Gergőnek)
